Kötvények

 

A kötvények, vagy más néven hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, bondok, kötelezvények vagy hitellevelek kamatozó értékpapírok, amelyek a vállalatok és államok középtől hosszútávú külső, idegen tőkével történő finanszírozását szolgálják. Ezek az értékpapírok a tőke visszafizetésére és a tőke átengedése fejében meghatározott kamat fizetésére vállalnak okiratba foglalt kötelezettséget. A fizetendő kamat mértéke különösen az adós hitelképességétől függ.

Míg részvényvásárlással a befektető (társ)tulajdonos lesz az adott vállalatban, a kötvénytulajdonosok hitelezők lesznek. A hiteltől eltérően a kötvényeket elvben nyilvánosan adják el, és a kötvény kibocsátójának bárki átengedheti tőkéjét a futamidő idejére.

A legismertebb vállalaton belüli megoldás kötvényeknél például az átváltoztatható kötvény (convertible bond) vagy a hibridkötvény. Az átváltoztatható kötvény rendszerint nominális kamatozású értékpapír, amely tulajdonosának biztosítja a jogot, hogy az átváltoztatási határidőn belül előre meghatározott arányban részvényekre váltsa be azt. A hibridkötvény saját tőkéhez hasonló, hátrasorolt vállalati kötvény nagyon hosszú futamidővel, vagy futamidőmegkötés nélkül. A kibocsátó egy előzetesen megállapított határidő után felmondhatja a hibridkötvényt. Ezenkívül a megállapított kamatszelvény-kifizetéseket meghatározott feltételek mellett felfüggeszthetik vagy késleltethetik. A hagyományos vállalati kötvényekhez képes magasabb kamatfelár ellensúlyozza a befektető fokozott kockázatát, amely akár a teljes tőke elvesztése is lehet, például a kibocsátó fizetésképtelenné válása esetén.

A kötvények lényegében a kamatfizetés módjában és belső kialakításukban különböznek egymástól. A legnépszerűbb kamatfizetési módok a következők: A rögzített kamatozású értékpapíroknál a hitelezők rendszeres - többnyire éves -, előre megállapított kamatfizetésben részesülnek. Ezt a leggyakoribb formát „plain vanilla” (hagyományos) kötvénynek is nevezik az egyszerű kialakítása miatt. A változó kamatozású kötvények (ún. floater) esetében nincs rögzített kamatozás, helyette változó a kamatjövedelem. Ennél a mindenkori kamatláb gyakran pénzpiaci kamatlábakhoz, például a Liborhoz (London Interbank Offered Rate) vagy az Euriborhoz (European Interbank Offered Rate) igazodik, amelyhez hozzáadják a kibocsátó kockázati felárát.